„Egy �csmester alkotta az emberis�get, �s csak ez az �csmester alkothatja �jj�.”

Rotterdami Erasmust�l sz�rmazik ez a h�res id�zet. Holnap, a reform�ci� eml�knapj�t �nnepelj�k. 1517-ben, Mindenszentek el�estj�n Luther M�rton wittenbergi szerzetes 95 vitat�telt tett k�zz�, amelyben az egyh�z megreform�l�s�t s�rgette. Csak k�s�bb, a 19. sz�zadi romantikus felfog�s hat�rozta meg, hogy ez volt a reform�ci� kezd� napja. Most ne vitassuk, hogy val�ban �gy volt-e, hiszen a t�rt�nelmi tudatunk megk�veteli, hogy r�gz�ts�nk a m�ltban fontos id�pontokat, �s Luther vitat�telei val�ban kiv�l�an jelzik, hogy � is, �s reform�tor t�rsai, mind a legjobbak, mindig err�l az �csmesterr�l besz�ltek, �re� tekintettek, aki �r�k �rv�ny� sz�val h�v benn�nket: t�rjetek meg! Igen, Luther t�telei is Krisztusnak ezzel a szavaival kezd�dnek. Erasmus teh�t ott magaslik a h�tt�rben. Az � biblia-kiad�sai �s sz�veggy�jtem�nyei n�lk�l Luther sem tudta volna n�metre ford�tani a Bibli�t, mi t�bb, nem k�vetkezett volna be az eg�sz Eur�p�t �tform�l�, nagy 16. sz�zadi nyelvrobban�s sem, amikor a k�l�nf�le nemzetek fiai a maguk nyelv�n akart�k mondani a megt�r�s szav�t. S�t, Erasmus finom, de metsz� egyh�zkritik�ja n�lk�l csup�n csapong� �tletel�s lett volna az �j�t� igyekezet, �s az � m�ly embers�ge �s szel�d kereszty�ns�ge n�lk�l medd� t�tlens�gbe fulladt volna a Krisztus �tj�nak keres�se. Egy �csmester alkotta az emberis�get, mondja Erasmus.

M�sok ezt �gy ford�tj�k: egy alkot�, vagy �ppen egy m�v�sz (K�lvin �ppens�ggel erre hajlik). Vagyis �gy kell lennie, hogy � is alkossa �jra az embervil�got. M�ly rem�ny �s tiszta igazs�g van ebben, mert nemcsak a megjobbul�s sz�ks�gess�g�t mondja ki (ezt ki ne hangoztatn�?!), hanem annak egyetlen lehet�s�g�t is. Az emberis�g elvesz�sben vesztegel -, mondja J�nos apostol – b�nben, �jben, rosszakaratban, �npuszt�t�sban �s mindezek k�vetkezm�ny�ben: a hal�lban. A holtakr�l is sz�l teh�t Erasmus meg�llap�t�sa, illetve a felt�mad�s rem�ny�r�l, �s sz�l az elj�vend� boldog �letr�l is, hiszen Krisztus felt�mad�sa megel�legezi az eg�sz �letvil�g isteni egybeszerkeszt�s�t.

A 16. sz�zadban nagy alakok, szellem-�ri�sok fordultak az �jj�teremt� �csmester fel�, akinek a maga kor�ban csak keresztet tudott �csolni a vil�g. B�nben, �jben, szorong�sban, roml�sban vesztegel ma a vil�g -, mesterkedik sokf�le �gy�n, de ha nincs igazi c�lja, akkor ez csak kapkod� �gyesked�s, sok mindenre kalkul�l, de ha nincs �letforr�sa, ez csak �n�ltat�s, minden meg akar ismerni, de ha nem ismeri Isten, �s nem tudja milyen �, mag�t sem ismeri, �tveszt�ben t�bl�bol. Lehet-e Krisztus pr�f�ta a maga haz�j�ban? Azz� kell lennie, mert � hordozza a t�k�letes Isten-k�pet, vagyis az igaz embers�get, �s �benne van elrejtve mindaz, amit m�lt� �letnek nevez�nk.