Eur�p�t sz�tfesz�ti a migr�ci�, a befogad� orsz�gok pedig egyre tan�cstalanabbak �s bizonytalanabbak – id�zte a m�sorvezet� a p�sp�k zsinaton elhangzott szavait.
A kereszty�n k�z�ss�gekben is �l a hum�num, valamint az Eur�pa j�v���rt �rzett felel�ss�g. Hogyan lehet feloldani ezt a fesz�lts�get?
– T�bben feszegetik ezt az �gyet, k�zt�k komoly, megfontolt teol�gusok is. Van egy �rz�letetikai be�ll�t�s, vagyis kereszty�nk�nt szeg�nyre, elesettre, �rv�ra, �zvegyre, j�vev�nyre oda kell tekinteni, k�teles vagyok �rte mindent megtenni – fejtegette a p�sp�k. – De van egy �gynevezett felel�ss�getika is, amikor azt kell mondanom, hogy b�r s�lyos probl�m�t jelent sokaknak, hogy hol lesz fedele, �lete, nekem is van csal�dom, szomsz�ds�gom, orsz�gom, �lland� �letval�s�gom, �s az�rt is felel�ss�get kell hordoznom. A zsinaton puszt�n azt szeretettem volna jelezni, hogy Eur�pa mintha ebben a dilemm�ban �rl�dne. N�ha er�s az �rz�leti r�sz, ami azt mondja, mindenkit be kell fogadni felt�tel n�lk�l, �s ennek semmif�le k�vetkezm�ny�t nem szabad v�giggondolni, hiszen van egy konkr�t, akkut helyzet. Id�nk�nt azonban megsz�lal egy m�sik hang is: fontoljuk meg mindezt, mert a d�nt�ssel nemcsak azt a probl�m�t orvosoljuk, ami most megjelenik nagy nyom�ssal a migr�ci�val, hanem nemzed�kek �let�r�l d�nt�nk el�re.

Ha gy�m�lcs�t akarunk...

A m�sorvezet� arr�l is faggatta az egyh�zvezet�t, hogy melyek azok az �rt�kek, amelyek v�delemre szorulnak Eur�p�ban �s k�pesek-e a kereszty�n k�z�ss�gek ezeket v�delmezni. Bog�rdi Szab� Istv�n szerint az eur�pai kereszty�n k�z�ss�gek k�szek hangoztatni saj�t �rt�keiket, p�ld�ul a szeretetet �s a befogad�st, de ha nem v�dik meg a kereszty�ns�get, akkor nem lesz mire hivatkozni – h�vta fel a figyelmet.
– A t�rt�net m�sik fele, hogy Eur�pa a II. vil�gh�bor� ut�n szekulariz�ci�s folyamaton ment kereszt�l. A harmadik vil�gban azonban n�vekv�ben van a kereszty�ns�g �s gombam�d szaporodnak az egyh�zak. Sz�z �vvel ezel�tt D�l-Kore�ban mind�ssze 15 kereszty�n �lt, ma pedig a lakoss�g t�bb mint fele kereszty�n. �rdekes, izgalmas, �s dinamikusan n�vekv� a kereszt�nys�g, Eur�p�ban azonban �gy t�nik, hogy sokak sz�m�ra �rdektelen, ink�bb a m�lt szimbolikus eml�kei k�z� tartozik, vagy m�g oda sem. S�t mi t�bb, n�h�nyak sz�m�ra a kereszt�nys�g egyenesen bosszant�, azt hangoztatj�k, hogy „Kifel� a papokkal az iskol�kb�l!". Amikor a kereszty�n �rt�kekr�l besz�l�nk, mint p�ld�ul a szolidarit�s, a befogad�s, a felt�tel n�lk�li szeretet, akkor ehhez meg is kell teremteni a felt�teleket. Ha ugyanis gy�m�lcs�t akarunk, nem kellene kiv�gni a f�t!

Meggazdagodtak a reform�tusok?

A p�sp�k ezut�n a reform�tus egyh�z tavalyi statisztik�ir�l besz�lt.
– Megh�kkenve l�ttuk, hogy az elm�lt h�sz �vhez k�pest – amikor egy kicsit mindig cs�kkentek a sz�mok – tavaly n�veked�s mutatkozott a keresztel�k, konfirm�ci�k �s esk�v�k sz�m�ban is. Az el�z� kett�n�l tal�n az 5-6 sz�zal�kos statisztikai hibahat�ron bel�l, az esk�v�kn�l azonban m�r 20 sz�zal�k n�veked�st regisztr�ltunk. N�veked�st l�tunk az �gynevezett hit�leti bev�telekn�l is. Ez kett�t jelenthet: vagy „meggazdagodtak" a reform�tusok, vagy t�bben j�rnak templomba.
Bog�rdi Szab� Istv�n hozz�tette, hogy a templomba j�r�k sz�m�t nem tudj�k pontosan megmondani, azonban „rem�nyjelnek" tekinti, hogy „megfordul a mostani vil�got meghat�roz� er�zi�, hagyom�nyszakad�s �s egyh�ztudat-veszt�s".

Az �tvenhatos forradalom hatvanadik �vfordul�j�r�l sz�lva a p�sp�k elmondta, hogy szerd�n eml�keztek meg Mosonmagyar�v�ron Guly�s Lajos volt lev�li lelkip�sztorr�l, akit az �tvenhatos forradalom lever�se ut�n v�geztek ki a kommunist�k.
– Eml�kzsinatot is tervez�nk a hatvanadik �vfordul�ra, �s szeretn�nk m�lt�k�ppen megeml�kezni a forradalomr�l. �tvenhat igen m�lyen �rintette a reform�tus egyh�zat. Sz�mos lelk�szt beb�rt�n�ztek, intern�l�t�borba vittek, presbitereket hurcoltak meg – mondta. 

A p�sp�k azt ind�tv�nyozta, hogy a hatvanadik �vfordul�n az �rintett reform�tus templomokra �s par�ki�kra helyezzenek el eml�kt�bl�kat az �ldozatok eml�k�re.

Szerkesztette: Fekete Zsuzsa

Forr�s: Par�kia Port�l

http://www.parokia.hu/hir/mutat/7256/